Élete
" Ez a nő úgy élt évtizedeken keresztül, hogy egyszerre csodálták és furcsálták életmódját!"
Már az is csodás, hogy hogyan jött világra. Anyja uralkodónéként is igazi német háziasszony volt, az apja annál színesebb figura.
1837. december 24-én, vagyis karácsony estéjén született a kislány a bajor hercegi családba, aki az Erzsébet nevet kapta, de a családban Sisinek, Sissinek, Sissynek nevezték ( a magyarok egy időben Sziszinek is nevezték).
A Wittelsbachoknak ( vittelszbakk) ez az ága akkoriban még nem uralkodott, de a birtokok jövedelme biztosította a nyugodt megélhetésüket. Etzsébetnek sok testvére volt,számszerint 7. Ezért anyja többnyire a családra összpontosított. Házassága nem volt túl boldog, férja hibáit gyermekei feledtették vele. Viszont Erzsébet pédaképe apja volt, aki sportolt, festett, sziíndarabokat írt és zenélt. Erzsébetben már gyerekkorában is volt valami, ami vonzotta az embereket. Nem véletlenül lett ő a család kedvence, a vadóc ( akkor még) nem túl szép kislány, aki értett a felnőttek nyelvén. Ha testvérei valamit akart a felnőttektől mindíg őt kérték meg.
A kislány nem volt jó tanuló. A nyelvekkel nem volt semmi gondja, de például a zongorát utálta és hamar kiderült, hogy botfülü. Annál inkább vonzotta az irodalom, későbbi életében több száz verset írt.
Ösztől tavaszig a család egy komor müncheni palotában lakott, a kislány alig várta a tavaszt,hogy kiköltözzenek vidékre a tóparti kastélyba. Ott szinte egész napját az állatokkal töltötte. A család egyetlen befolyásos rokona Erzsébet anyjának, Ludovikának a nővére Zsófia volt. Egy osztrák főherceg vettefeleségül és vitte Bécsbe. Miközben teltek az 1840-es évek, a kislány lassan felnőtt. Tizen éves volt szertelen, de jólelkű, akire elég volt ránézni és bárki azonnal jókedvre derült.
1848-ban forradalmak rázták meg az egész földrészt. Zsófia elérte a maga erősszakosságával, hogy az elég furcsa beállítotságú Ferdinánd lemondjon a trónról, és az ő alif 18 éves fia kerüljön a helyébe, ez1848 decemberében történt.
Ha hallottak a másfél éve elhúzódó magyar forradalomról, aligha a magyarok pártját fogták. Nekik, Bécs győzőtt, s a Habsburgokat nem fenyegeti semmilyen veszély. Ferenc József az új császár véres bosszút ált a magyarokon a lázadásukért.
Ekkor volt Erzsébet 11 éves. Ő magát "a nap gyermekének" nevezte. Szerette a fényt, a meleget és a természetet. Nem sejtette,hogy már nem tart sokáig ez a boldog élet. Ferenc József már 23 éves volt. 1853-at írtak, és Bécsben felmerült az a kérdés, hogy a fiatalembert meg kéne nősíteni.Tudjuk, hogy Zsófia még sokáig rátelepedett fiára és befolyásolta a politikai és magán ügyeit is.
Amikor szóba került a házasság Zsófia mindjárt a müncheni unokahugaira gondolt, persze nem a cserfes kis Sissire, akiről annyit tudott, hogy hercegnőnek kicsit sem illik. Helen nevű nővére viszont annál felnőttesebb, nőiesebb volt.Több európai uralkodó lányt is szemügyre vettek, de Zsófia érthető módon ragaszkodott unokahugához.
Zsófia egy családi összejövetelt szervezett, ahova testvérét Luduvikát és Helént is meghívta. Ez a császár egyik kedvenc osztrák fürdőlyén volt, Bad Ischlben.Történészek ma már azon töprengenek, hogy Ludovika Helén mellett, miért vitte el magukkal a még makfis Erzsébetet is.Nyilván tudta, hogy Zsófia két kisebbik fia is eljön, köztük Maximilien, akiről nem árt tudni, hogy sokkal műveltebb volt, mint bátyja Ferenc József. Ha ő lett volna az uralkodó Ferdinánd után máshogy zajlott, volna Európa történelme a 19. században. Ehelyett Maximilient belehajszolták egy értelmetlen mexikói kalandba, ahol a forradalmárok kivégzőosztaga végzett vele.
Ahogyan azt több filmben is magjelenítették, amikor Ferenc József a számára kiválasztott Helen helyett teljes érdeklődéssel annak kishúga, Erzsébet felé fodult. Aki nem tagadta meg magát, itt sem viselkedett olyan mereven, ahyogy elvárták - termászetes volt és életszerű ezzel kitűnve a többiek közül.
Leírások,de még történészek is bizonyítják, hogy először és utoljára Ferenc József szembeszállt anyjával, és kijelentette, hogy vagy Erzsébet lesz a felesége vagy senki!
Ezt viszont csak találgatják ivel senki nem tudja milyen beszélgetés folyt akkor kettőjük között. Ez a legenda, egy karakteres féfinak mutatja be Feremc Józsefet. Történt, ami történt, minden esetre kijelentették: a császárné a kisebbik Wittelsbach-lány! Zsófia is örült hisz ő hozta össze ezt a házasságot. Ludovikának végülis mindedj volt melyik lánya lesz a császárné, Zsófia pedig úgy is kézben tarotta a dolgokat.
Miután megtörtént a hivatalos lánykérés, a fiatal hülgy zsenge kora miatt még várnak pár hónapot az esküvőig. Ha figyelembe vesszük a genetikai adottságokat ez a házasság nem túl sok jót ígért. Mert ugye a házasulandó felek unokatestvérek voltak, de nem csak ez volt a baj hanem a Habsburgok és a Wittelsbachok között külön-külön is sok volt az elembeteg, nyilván a rokon házasságok miatt bekövetkező "beltenyészet" okán. Már Ferenc József apja sem volt ilyen tekintetben "tiszta". Erzsébet ágán is sorolhatnánk a hivatalosan is elembetegként kezelt ősöket.
Erzsébetnek tehát volt fél éve, hogy felkészüljön a házasságra. A vadóckodásra elvesztegetett évek után pár hónapja volt elsajátítani olyan dolgokat, amikre a bécsi udvarba szüksége lehet - császárnéként! Megkellett tanulnia a bécsi etikettet, ami Európában akkor a legszigorúbb volt. Gyorsan kellett megtanulnia a francia nyelvet és az olasz nyelvet. Az osztrák történelmet is tudnia kellett. Tizenöt évesen azzal kellett szembesülnie, hogy feleség lesz, naprend szerint kell majd élnie - neki, aki szabad volt eddig, mint a madár. Ráadásul úgy tűnt, hogy Ferenc József tényleg szerelmes belé, mert, bár a birodalom harcban állt a törökökkel a császár gyakran lelátogatott Münchenbe udvarolni. Sok időt töltöttek együtt, ismerkedtek, beszélgettek.
A lány 16 éves és 4 hónapos volt amikor megtörtént az esküvő. Fogalma sem volt milyen a házasélet. Nem is sejtette, hogy kínokat kell majd átélnie, az utálatos nagynénje, most már anyósa részéről. Már közeledett 1854 április vége, az esküvő napja. Erzsébet végig járta a kastélyt, az istállókat, a parkot, az erdőt - ifjuságának kedvenc hekyszíneit. Kétségei voltak afelől, hogy jól teszi-e, hogy felesége lesz Ferenc Józsefnek.? De látta, hpgy szülei szinte úsznak a boldogságba. Most rontsa el az örömüket? Sissy tele volt kétségekkel, amikor elvitték a Dunához, ahol Bécsből érte küldött, feldíszített hajó várakozott ( ez a hajó vitte őket az esküvőre). Amikor kinézett a hajóról a partra, tudta,hogy nem csak a bajor földtől búcsúzik, hanem a gyeremekkorától is.
Bécsben hatalmas tömeg várta őket, mindenki kíváncsi volt a lánya, aki miatt a fiatal császár szembe szállt anyjával. Amint partot értek, Sissy megtudta, hogy három kedves grófnőt rendelt mellé a drága Zsófia néni, akik ezentúl minden percüket velük töltik.
Sejtette, hogy a grófnők nem csak segítői lesznek, hanem Zsófia kémjei is, akik jelentenek neki Sissy minden lépéséről. Megkapta az esküvői instrukciókat, hogy mikor, hol mit mondjon merre mozduljon.
Még senki nem sejtette, hogy időzített bombát hozzattak Hofburgba. Mert Sissy a sok értelmetlen szabálytkésőbb megváltoztatta, minden harc árán is. Először persze újoncként hátrányban volt, de miután sok évig tartó álló háborút vívott anyósával, kiharcolta a jogot, hogy elhagyhassa Bécset és odamehessen ahova, csak szeretne.Ez sok évbe került neki.
Most azonban térjünk vissza az eküvőre. Egy kevésbébb jelentös ki templomban zajlott estte felé, 1854. április 24-én. Egész Bécsben népünnepélyeket rendeztek.Magyarországon különösen jó hangot vetett az esküvő, ugyanis az 1849 óta permanens hadiállapotot e napon oldották fel, ráadásul több száz politikai foglyot engedtek szabadon. Néhány szót ejtsünk a nászéjszakáról is!
Akkoriban az előkelő hölgyek nemhogy, szűzen mentek házasságba, de halvány célzást sem hallottak ilyen témákról sehonnan sem. Nem olvashattak ilyen könyveket, a társaságukban ilyesmiről senki nem beszélhetett, és leszámítva néhány bátrabb anyát, még a fiatal menyasszonyokat sem készítették fel arra ami, majd a nászéjszakán fog rájuk várni.Teljesen tudatlanul mentek a hálószobába. Így járt Sissy is.Mindennek ellenére kibírta azt a bizonyos éjszakát.De aztán később megállapították, hogy olyan traumákat okozott neki ez az esemény, hogy utána egész életében kerülte ha lehetett.
Nem túlzás Sissy első, a bécsi Hofburgban töltött éveit rabságnak nevezni. Nem fizikai rabság annál sokkal rosszabb: lelki. Attól fosztották meg, amit addig a legjbban szeretett: a szabadságtól. Ráadásul rákényszerítették az idejét múlt etikettet. Az idegen környezet romboló hatással volt a tizen éves lány (asszony) lelki világára, és végülis jellemén is változtatott. Ettől kezdve még jobban nem kedvelte Bécset. Az első hónapokban, években a szorongás volt rá a jellemző. A lelki bajok nem sokára testi bajokká alakultak át. Köhögött, szédült és elvágyódott.17 évesen már az uralkodó feleségeként kellet akár órákig is állnia egy emelvényen ahol fogadta a több féle nemzetiségű diplomatákat, köldöttségeket. Sissy a palotában az első évben "túlélési technikák" tanult meg, külömben nem bírta volna ki anyósát, az etikettet és sok minden mást amit rákényszerítettek. Amiknek más nők örültek volna (ékszer, cipő, ruha) az Sissyt hidegen hagyta. Azért is lenézték, hogy saját maga szeretett volna öltözködni, ésnem szoba lányok segítségével. Ezért még úri származását is kétségbe vonták. A fiatal hölgyet be kellett törni, mint egy fiatal csikót. Ő mindenhova gyalog ment volna, de nem engedték. Számunkra teljesen természetesnek tűnne, ha a palotában ide-oda is gyalog menne. Elizabeth számára is így tűnt, de az udvarbelieknek nem igazán. Követelték, hogy az egyik szárnyból a másikba is hintóval közlekedjen az udvaron keresztül. Az is megőrítette, hogy egy lépést nem tehetett egyedül, mindenhol kísérői a nyomában voltak. Zsófia volt az udvarban a legfőbb ellenfele, akitől az egész palota rettegett. Az Elisabeth című musicalban is elhangzik " Zsófia az egyetlen férfi az udvarban!". Itt humorosan hangzik, de a lényege teljesen valós. Sissyt folyton figyeltette, szabálytalanságait vadászta, hogy aztán az orra sládörgölhesse. Nem hiába nem lopta be magát a császárné szívébe. Sisinek voltak úgy nevezett "síró-szobái", ahova legrosszabb perceiben beszaladt, hogy senki ne lássa fájdalmát. Nem csoda, hogy ilyen lelki állapotba került hiszen többi gondjai mellett az udvarba nem tekintették felnőtt számba. MIkor megszületett első gyermeke, Zsófia ( nem kérdés kinek a kedvéért kapta ezt a nevet) még mindíg senki nem beszélt vele politikáról, még akkor sem mikor az ország hadban állt. Sissi megszokta, hogy apja nyíltan beszélt vele az ilyen témákban is.